Mûhely: Digitális ráncfelvarrás az analóg filmek számára

Bevezetés

Van néhány igazi gyöngyszem VHS gyûjteményedben? Sajnos elõbb, vagy utóbb a VHS kazettákon tárolt anyag tönkremegy, hisz igazán sem a BHS, sem a Super-8 rendszer nem alkalmas a filmek hosszú távú tárolására: minden lejátszás lecsippent valamennyit a kazetta élettartamából. A szalag mágneses leolvasása egyszerre csak picit ront a képminõségen, ez egy idõ után már érezhetõ lesz. A szimptómák: romló színinformáció, egyre rosszabb hang, s persze ott van a kazetták igazi ellensége, a szalag gyûrõdése is. Persze senki sem szeretné elveszíteni kedvenc filmjeit, nem igaz? Természetesen a kazetták átmásolhatók egy másikra, de ez önmagában is jelentõs minõségromlással jár.

A megoldást a CD és a DVD jelenti. Igazából a dolog rendkívül egyszerû: digitalizáljuk a filmeket egy TV-bemenetes, vagy capture-kártya, esetleg egy DV-kamera segítségével, a tisztítsuk ki a képanyagot, majd mehet a CD-re, vagy DVD-re történõ felírás. A mechanikusan leolvasott VHS kazettákkal, vagy Super-8 szalagokkal ellentétben az optikai médiát soha nem éri közvetlenül mechanikus hatás a használatkor – vagyis bármennyiszer is nézzük meg õket, a minõség ugyanolyan marad. Sõt a digitális formátumban tárolt anyagokat további minõségromlás nélkül másolhatjuk is – persze csak ha a célmédia legalább ugyanolyan kapacitású, mint az eredeti. A DVD és CD-korongoknak van még egy elõnyük: kevesebb helyet foglalnak. Mûhely: Digitális ráncfelvarrás az analóg filmek számára részletei…

Vajon a Chipset és GPU Párosítás Számít?

Amióta a Nvidia megjelent az első chipset-jével, a kezdő felhasználók mind abban a hitben voltak, hogy érdemes a chipset-tel egyező márkájú videokártyát vásárolni. Általánosságban viszont elmondható, hogy a Nvidia chipset-eknek nem jelentett soha problémát az ATI videokártyák használata, és ennek a fordítottja is igaznak bizonyult, amikor az ATI is megjelentette a saját chipset-jét.

De miért tenne bárki is ilyet? A válasz két évvel ezelőtt egyszerű volt, akkoriban a Nvidia egyértelműen vezette a chipset piacot, és az ATI pedig a grafikus kártyák piacát, ez még a 9700 Pro és a FX 5800 videokártyák idejében volt. De mára a chipset-ek gyártói megpróbálják a vásárlókat rávenni arra, hogy az alaplaphoz megfelelő videokártyát vegyék, igaz az csak kevés plusz funkciót tud nyújtani (például ilyen a SLI és a Crossfire), de ezeket az átlagos vásárlók nem használják ki. Igaz, hogy sok olyan felhasználó van, aki szeretne több videokártyát a rendszerébe rakni, hogy több monitort vagy kijelzőt használhasson, de ehhez nem kell a videokártya márkájával megegyező chipset-ű alaplapot vásárolni. Vajon a Chipset és GPU Párosítás Számít? részletei…

VGA Slágerlista: 2006. októberi frissítés

További kártyák

Mostanság a bejelentések korszakát éljük, így a grafikus kártyák gyártói folyamatosan a figyelmünkre pályáznak. Néha előfordul, hogy a vásárlóknak túl sok választási lehetőségük adódik, így több információra van szükségük a megfelelő döntések meghozatalához. A Tom’s Hardware Guide átfogó VGA slágerlistáit már 2002 óta megjelenteti; az idei augusztusban frissült utoljára. A legfrisseb lista a legátfogóbb, amit eddig sikerült összehoznunk.

Hiába csak két nagy gyártó uralja az egykártyás grafika piacát, rengeteg kártya közül válogathatunk. Az ATI oldaláról hozzáadtuk a listához a Radeon X1300 XT, X1650 Pro, X1900 XT 256 MB és a piacvezető Radeon X1950XTX-et. A másik oldalról az Nvidia GeForce 7900GS és 7950GT jelent újdonságot. A többkártyás grafika képviselői a Radeon X1950 XTX, az X1650 Pro és az X1300 XT CrossFire-módban, illetve a GeForce 7900 SLI-módban. VGA Slágerlista: 2006. októberi frissítés részletei…