Régen volt: Navigáció a memóriák dzsungelében (1 rész)

Sohasem kínálkozhat ennél jobb alkalom a memóriakapacitás bővítésére. Vegyük figyelembe, hogy a memória-intenzív alkalmazások (pl. a videótömörítők) korábban is az 1 GB-os konfigurációkat tekintették alapvetőnek. Ha pedig eszünkben jut a Microsoft eljövendő Vista operácis rendszere, akkor sejthetjük, hogy a Nagy Testvér sem fog spórolni a memóriával. Erre megerősítéssel szolgál a THG nemrégiben megjelent cikke: Valójában mennyi RAM-ra van szükségünk?.

Bevezető

A memóriaméret maximalizása új konfigurációk esetében persze nem jelent gondot, viszont számos kérdést vet fel meglévő rendszereink fejlesztése során, különösen, ha gépünk összeállítója valamely nagy OEM gyártó. Vajon milyen típusú és sebességű memóriát igényel? Mekkora mennyiséget támogat a rendszer? Milyen tényezők lehetnek hatással a kompatibilitásra? Indokolt márkás RAM-ot venni? Milyen forrásból lehet begyűjteni a döntéshez szükséges információkat? Régen volt: Navigáció a memóriák dzsungelében (1 rész) részletei…

Régen volt: Navigáció a memóriák dzsungelében (2 rész)

Kingston Memory Search

A Kingston számos rendszert számon tart, viszont azok nincsenek a listában, amelyeknek nincs meg a sorszámuk a Kingstonnál. Az számon tartottak viszont kaphatók az online boltban, s a Kingston más alternatív gyártók linkjeivel is szolgál. A Kingston 49,99 dollár feletti rendelések esetén elengedi a 2-3 napos kiszállítás 6 dolláros díját.

A Kingston szolgáltatása volt a leginformatívabb. Egyértelműen kijelentette, hogy a modulokat párba válogatva lehet csak kétcsarnás módban használni, s azt is, hogy gyakorlatilag bármilyen konfiguráció 4 GB-ig elérhető a PÁRBA VÁLOGATOTT 128, 256, 512 és 1 GB-os modulokkal. Áraik viszont kissé magasnak tűntek, míg más gyártók kiválasztása meghosszabbította a keresési eljárást.

Mushkin Advisor

A Mushkin néhány feltétel teljesülése esetén egyedi eszközt kínál, amit a fejlesztő rendszerről, egy ActiveX vezérlő segítségével érhetünk el.

Történetesen a Dell Dimension 4600, amivel a fejlesztést intéztük volna, egy másik irodában foglalt helyet, s védett is volt a különböző ActiveX sebezhetőségektől – mégis egy másik rendszert használtunk. Ez Soyo P4I875P Dragon 2 v1.0 alaplappal, egy Celeron D 2.13 GHz CPU-val (3,20 GHz-re húzva FSB800 mellett), és két Corsair PC4000 DDR DIMM-mel volt felszerelve; két további slot szabadon maradt.

Mushkin Advisor

A Mushkin kijelzi a szóban forgó rendszer konfigurációját, beleértve a 875P chipsetet is; szerinte a legjobb PC3700 memóriát használni. Nem mutatta ki a modulok sebességét és késleltetését sem, s emellett megpróbált ránksózni egy egycsatornás modult.

Mushkin Advisor

A kosár két modult tartalmaz, amit a rendszerünk ismeretében választottunk ki. A modulok semmit sem tudunk meg, kivéve, hogy az SKU 999121 (ez egy sorozatszám, amire a Mushkin oldalán rákeresve egyetlen találat sincs).

PNY Konfigurátor

A PNY egy átfogó listát kínál az OEM gyártók termékeiről és az üzletben is kapható alaplapokról, így könnyen rálelhetünk nehezen megtalálható sorozatszámokra.

Két figyelmetlenségből eredő problémát fedeztünk fel a konfigurátorban. Az egyik, hogy a PNY nem teszi egyértelművé, hogy melyik modul PC3200-as és melyik PC2700-as, így a vásárlónak kell eldöntenie. A második, hogy nem ajánlja fel a párba válogatott modulok használatát a kétcsatornás működésre képes tesztgéphez. Viszont a PNY egyike azon három gyártóknak, akik feltüntették az RDRAM-ok sorozatszámait is.

Viking Konfigurátor

A Viking is lehetővé tesz lista vagy kereső alapján történő választást. Ez volt a harmadik gyártó, amelyik RDRAM sorozatszámokat is kínált; keresőjük pedig minden általunk keresett rendszert megtalált (a lenyíló mezőből néhány kimaradt). A Viking is feltüntette, hogy kétcsatornás üzemmódhoz párba válogatott RAM-ok kellenek. A lista nem tartalmaz árakat, viszont rövidsége miatt gyorsan ellenőrizhetők (ez ugyan még néhány lépést igényel).

Erőforrások kizárása?

Amikor öregebb vagy kevésbé népszerű rendszerekről van szó, néhány gyártó inkább az ajánlásokat követi, mintsem letesztelje a csipeket. Például, az Intel korai SE440BX dokumentációjában 128 MB-os modulonkénti, és 384 MB-os összkorlát volt feltüntetve, mégis 100%-osan stabilnak bizonyult három 256 MB-os, 16 chip-es DIMM-mel (784 MB). Ugyanezeket a modulokat használták az újabb RC440BX és SE440BX-2 chipsetekkel szerelt rendszerekben, lehetővé téve a két platform kompatibilitását. Ez jó alapot kínál a dokumentációk kiforratlanságára, így szemezgessünk is néhányból:

Apacer: az SE440BX nincs feltüntetve, de az RC440BX igen (256 MB/modul támogatása)
Corsair: az SE440BX nincs feltüntetve, de az RC440BX igen (256 MB/modul támogatása)
Crucial: az SE440BX feltüntetve (256 MB/modul támogatása)
Kingston: 256 MB-os modulok feltüntetve, 768 MB-os kapacitás szintén
Mushkin: 256 MB-os modulok feltüntetve, 768 MB-os kapacitás szintén
PNY: az SE440BX feltüntetve, az elméleti 128 MB/modul és 384 MB / alaplap korlátozásokkal; az SE440BX-2 nem, de a kompatibilis modulok fel voltak tüntetve
Viking: a 256 MB-os modulok feltüntetve az SE440BX-hez
A Crucial, a Kingston, a Mushkin, és a Viking az Intel rossz dokumentációja ellenére helyesen jelenítették meg az adatokat. Az Apacer, a Corsair, és a PNY kínál megfelelő modulokat ezekhez, mégis csak akkor jelennek meg ajánlatként, ha az adott alaplap a korláton belül van! A megoldás egyszerű: ha nem tetszik, amit látunk, nézzük meg más gyártó ajánlatát is.

Összefoglalás: több forrásból érdemes!

A rövid technológiai betekintő segítségével mindenki láthatja, mennyi probléma jelentkezhet a fejlesztési folyamat során. Szerencsére sok gyártó szolgáltatása teszi fájdalommentesebbé a folyamatot, viszont egyik sem tökéletes.

A legtöbb rendszerhez egyszerűen találtunk DDR és DDR2 modulokat, a régebbi rendszereket már csak kevesebb szolgáltatás ismerte. Az SDRAM-ok tekintetében a Crucial és a Kingston listája kiegészítik egymást, viszont csak a Mushkin, a PNY és a Viking tüntette fel egyedül az RDRAM sorozatszámokat.

A Crucial egyszerűvé tette a választást a széles termékskálával, a Kingstonnál pedig közvetlenül a gyártótól is rendelhetünk – kissé magasabb áron. A Mushkin árai jók voltak, bár az Advisor nevű eszközük közvetlen hozzáférést igényel a fejlesztendő géphez. Könnyen tekinthetnénk a Crucial-t győztesnek, mivel jelezte, hogy a tesztrendszer kétcsatornás működésre is képes.

A Corsair és a Viking azért érdemel említést, mert a beszerzési folyamathoz szükséges lépések száma egy-kettőre redulálódott: beütjük a sorozatszámot, s egy listából máris rendelhetünk.

A szolgáltatások a hiányosságok ellenére is jól működtek. Mivel ideális forrás nincsen, érdemes többet is megnézni, mielőtt elköltjük kemény munkával keresett pénzünket.

Retró: Elhódította a chipseteknek járó koronát az Nvidia?

Az Intel Core 2 Duo processzorai már közel fél éve elérhetőek és nagyon kedvező fogadtatásra leltek. Annyira, hogy sokan küldenek email-t a véleményünket kérdezve, hogy melyik is a legjobb platform a Core 2 Duo rendszerhez. Egészen mostanáig a válasz egy Intel chipset lett volna, de megérkezett a konkurencia: az Nvidia nForce 680i SLI vezérlője akar lenni a vitathatatlan bajnoka a Core 2 Duo processzoroknak. Természetesen mi meg akartuk tudni, hogy valóban az is vagy sem…

Először is le kell szögezni, hogy bár a mai chipsetek különböző funkciókat támogatnak és más-más felhasználói réteget céloznak meg, semmilyen teljesítménybeli különbséget nem fogunk tapasztalni egy P965, 975X vagy nForce 680i SLI chipsetes alaplap között, amikor elindítjuk a Windows-t és nekiállunk napi teendőinknek. Csak ha a funkció-tudatos, teljesítmény-éhes vagy tuning-őrült tömegbe tartozol, akkor fogod igazán értékelni az óriási tuning potenciált és a beállítási lehetőségek garmadáit.

Az Intel P965 és 975X chipsetek jelentik a biztos alapot, egyrészt azért, mert a legtöbb Intel alapú rendszert az Intel saját chipsetje hajtja, másrészt pedig, mert az Intel processzorok tradicionálisan Intel chipsettel futnak a legjobban. Annak ellenére, hogy a 975X már több mint egy éve elérhető, még mindig felső kategóriás termének számít – az ICH7 déli híddal van párosítva és emiatt számos interfész opcióval rendelkezik. Viszont a legfrissebb vezérlő a P965, mely már az ICH8-as déli hidat használja, még több csemegével rendelkezik. Ma már rengeteg 965 és 975-ös alaplap elérhető. Retró: Elhódította a chipseteknek járó koronát az Nvidia? részletei…

Aopen Mobile On Desktop (MoDT) termékek

Amióta napvilágot látott az Intel Core Duo processzora, folyamatosan arról kérdezősködünk a hardvergyártóknál, hogy tervezik-e olyan alaplapok kiadását, amelyek támogatják az új processzorokat a mobil vonalon. A válasz legtöbbször az volt, hogy ezeknek a piaca túl kicsi. Nem hinnénk, hogy ez így lenne, mivel több alkalmazás van a gyors, energiatakarékos PC-kre, mint a legtöbben gondolnánk – főleg, amint csökken azok mérete is.

Az alacsony fogyasztású, mobil processzorokon alapuló asztali megoldások nem újak. Az AOpen adta ki az első Pentium M alapú MicroATX-es alaplapot is (855GM chipset), még 2004-ben; őket a DFI követte. tavaly pedig mindkét gyártó 915GM alapú termékeket vettek fel a kínálatukba, támogatva ezzel az új Pentium M Dothan családot, a gyorsabb, 533-as FSP mellett. Bár mindkét platform megfelelő volt asztali megoldásnak, mégis nagy részük üzleti vagy ipari megoldásként terjedt el – ATM-ekben, információs terminálokban és egészségügyi rendszerekben. Aopen Mobile On Desktop (MoDT) termékek részletei…

A Crossfire Xpress 3200 az nForce4 SLI x16 kihívója

Az ATI mostanság jelentette be a következő generációs PCI Express chipset az AMD Athlon 64 processzoraihoz. A terméket viszont már Radeon Xpress-nek, hanem Crossfire Xpress 3200-nak nevezik. Ez az elnevezés kívánja hangsúlyozni a duális grafikai képességeket, amelyeket a legfontosabbnak ítélnek a mai mainstream és high-end platformok vonatkozásában. Valódi, duál PCI Express x16 megoldás áll így szemben az Nvidia osztott csatornájú változatához képest, míg egy középszintű déli hídnak kell szembeszállnia az Nvidia funkciógazdagságával.

Az ATI és az Nvidia harca a piaci részesedésért szinte attól fogva folyamatos, hogy a mainsteam 3D grafika megjelent, azonban ez esetben már nem csak a 3D grafikára korlátozódik. Mindkét gyártó rájött arra is, hogy a videókártyák piacán megszerzett jó hírnevét érdemes felhasználnia alaplapi chipsetek esetében is. Kéz a kézben, szinte minden területen megjelenik a párhuzamosítás – a processzorok immáron a többmagosság irányába tartanak, míg két vagy három grafikus csip igyekszik elosztani egymás között a 3D-s terhelést. Mi lehet jobb egy olyan platformnál, ami még a grafikai csipek eladásait is segíti? Felkészültünk rá vagy sem, a duál grafikai csipek megérkeztek. A Crossfire Xpress 3200 az nForce4 SLI x16 kihívója részletei…

Különleges, Socket AM2-es alaplapok tesztje

Csak azért, mert mindenki az Intel Core 2 Duo processzorokról beszél, még nem szabad megfeledkeznünk az AMD-ről sem. Most végre igazán kiforrott AM2-es alaplapok is rendelkezésre állnak az Athlon 64, Athlon 64 X2, Athlon 64 FX és Sempron processzorok alá. A közelmúltbeli árcsökkentések következtében ráadásul az AMD még mindig jobb ár/teljesítmény mutatóval rendelkezik, mint az Intel.

Ezen felül, a 940-tűs AM2 foglalat egy jó darabig velünk marad: ez szolgál ugyanis az eljövendő 65 nm-es processzorok alapjául. Az alacsonyabb fogyasztású processzorok támogatásához elegendő lesz tehát egy egyszerű BIOS-frissítés.

Különleges, Socket AM2-es alaplapok tesztje részletei…

Az M1697 az ULi portfóliójának utolsó darabja

Vajon az ULi megéri az árát?

52 millió dollár: ekkora összeget perkált le az NVIDIA a taiwani székhelyű chipsetgyártó vállalatért. Az NVIDIA ugyan azt állítja, hogy a chipsetek terén kitűzött céljai eléréséhez több mérnökre van szüksége, ez azonban inkább egy új, alacsony árszegmensbe szánt alaplapi chipkészlet megjelenését vetíti előre az NVIDIA portfóliójában. Bárhogy legyen is, elég okunk van rá, hogy közelebbről is megvizsgáljuk az ULi aktuális Athlon 64-ekhez szánt termékét. Nemcsak alacsony áron érkezik, hanem segít nekünk megérteni, hogy milyen lehet majd az SLI végleges formája.

Az ULi az M1695 chipsetet mindössze néhány hónappal ezelőtt adta ki, ami továbbra is az egyetlen AMD-s rendszer, ami szűk keresztmetszet nélkül képes támogatni az AGP és a PCIE csatolókat egyszerre; ez teszi olyan vonzóvá a gépüket fejlesztő felhasználók szemében. Az M1695-öt ráadásul úgy alakították ki, hogy az alaplapgyártók akár kettőt is hídba köthetnek egymással, egy ún. Hypertransport tunnel segítségével, több PCI Express funkcionalitást nyújtva ezzel. Ez akár többmonitoros rendszerek támogatására vagy multi-videókártyás SLI kifejlesztésére is felhasználható. Az ULI sajnos nem tudta ezt a rugalmasságot kellően versenyképes formába önteni; az NVIDIA segítségével ez azonban sikerülhet. Az M1697 egycsipes core logic termék, a jelenlegi és jövőbeli AMD platformokhoz -minden, amire még szükség volt, az a HyperTransport 2.0 támogatása-, míg az M1695 kétcsipes megoldást jelent. Az M1697 az ULi portfóliójának utolsó darabja részletei…

Négy MicroATX alaplap Core 2 alá

Ha az árlistákat böngésszük, legalább 20-30 különböző alaplapot találunk, ami illeszkedik a kiválasztott processzorhoz. De vajon melyik a legjobb?

Vannak különbségek a körítés, az interfészek, a tuningpotenciál és a monitorozási képességek terén, de az internetes frissítési lehetőségeket tekintve is. A legfontosabb kérdés vásárlás előtt, hogy normál ATX vagy MicroATX modellre vágyunk. A nagyobb alaplapok több bővítőkártya számára kínálnak helyet, míg a MicroATX-es modellek pénzt és helyet takarítanak meg, így kisebb házakba is betehetjük őket.

Teljesítmény tekintetében nincs különbség az ATX, MicroATX, BTX, MiniITX vagy más szabványok között, ha ugyanazt a chipsetet alkalmazzák. A MicroATX-es alaplapokat mégis gyakran lebutítják, hiszen alacsonyabb árszegmensben kell helytállniuk. Nem véletlenül, hiszen a MicroATX-es alaplapok többnyire az üzleti célú gépekbe kerülnek, amelyeket nagy mennyiségben értékesítenek. Négy MicroATX alaplap Core 2 alá részletei…

Intel vagy Nvidia, 2. rész: Interfész és Tároló Teljesítmények Összehasonlítása

Nemrégiben, megvizsgáltuk a legújabb Intel és Nvidia chipseteket, az 975X/P965-t és az nforce 680i SLI-t. A teljesítménybeli különbségek kicsik, viszont az utóbbi képességei túlszárnyalják az Intel kínálatát. De az Nvidia csillaga képes –e lepipálni az Intelt, ha a tároló és USB 2.0 teljesítményről van szó? Visszatértünk a tesztlaborba, hogy ezt megvizsgáljuk.

Talán elgondolkoztok, hogy miért is olyan fontos ez – és a kérdés jogos. Az átlagfelhasználónak ez nem igazán számít. Minden SATA vezérlő nagyobb sávszélességet biztosít, mint amennyit egy merevlemez ki tudna használni, és a legtöbb USB 2.0 vezérlő által kínált átviteli sebesség megközelíti az elméleti maximumot. De a profi felhasználók már igenis törődnek azzal, hogy a teljesítmény csökken –e, ha több mint egy USB eszköz működik teljes sávszélességgel, vagy hogy mi a sávszélessége vagy I/O teljesítménye egy RAID tömbnek 4 lemezzel. Újból azt a három alaplapot használjuk, amit az Intel vs. Nvidia párbajnál alkalmaztunk: a Gigabyte GA-965P-DQ6 Intel P965 chipsettel, az MSI 975X Platinum Powerup Edition-t Intel 975X chipsettel és az EVGA nforce 680i SLI-t, melyben a legújabb hasonló nevű Nvidia chipset tündököl. A P965 chipset a legújabb I/O vezérlő családtagot, az ICH8-t használja. A 975X az előd, ICH7R-vel (az R jelöli a RAID képességet) van párosítva és az Nvidia egy új un. MCP-t (Media and Communication Processor – Média és Kommunikációs Processzor) fejlesztett ki az Intel processzorok mellé kínált nForce 6 lapkakészlethez.

 

Intel vagy Nvidia, 2. rész: Interfész és Tároló Teljesítmények Összehasonlítása részletei…

PC-memória: csak a tények

A boltban kapható legjobb memóriákról készülő, havonta jelentkező cikksorozatunk bevezető részében a PC-memóriáknak három fajtáját fogjuk ismertetni, s kihagyjuk a hordozható gépekben mostanában annyira elterjedt SODIMM-et (small outline dual in-line memory modul). Valószínűleg ez is feltűnik majd később, de a mostani áttekintésben csak a következő három típussal foglalkozunk:

  • DDR, vagyis Dual Data Rate (kétszeres adatsebességű) memória; kétségtelenül a ma kapható legrégebbi RAM-típus, túl a virágkorán, ennél már csak újabbakkal foglalkozunk. Bizony nem könnyű olyan alaplapot és processzort találni, ami ezt a fajta RAM-ot használja, ha új rendszert szeretnénk összerakni, bár még rengeteg működő rendszerben megtaláljuk. Nevét arról a tulajdonságáról kapta, hogy egyszerre két memóriacímet (adatbitet) képes elérni egy órajelciklus alatt (egyet a ciklus elején, a belépő fázisban, és egyet a ciklus végén, a kilépő fázisban). 2,5 volton működik (túlhúzáskor persze magasabb feszültségen) és a három közül ennek a legmagasabb az energiafelhasználása.4

PC-memória: csak a tények részletei…