Az első teszt: Conroe vs. FX-62

Intel Conroe vs. AMD Athlon 64 FX-62: az első hivatalos teszt

Az AMD és az Intel harca hevülni kezd. Míg az AMD továbbra is vezet Athlon 64 FX-60 és FX-62 processzoraival, s jobb teljesítmény/Watt arányt is kínál, az Intel újra dobbantani szeretne eljövendő Core mikroarchitektúrájával. A visszaszámlálás megkezdődött, s már csak egy hónapra vagyunk a Core 2 Duo indításától. Ez fogja leváltani a teljes Pentium 4 és Pentium D családot, szembeszállva az Athlon 64 családdal az asztali vonalon.

A technikai adatok és az Interneten terjengő információk alapján majdnem biztosak vagyunk abban, hogy az Intel újra a teljesítmény királya lesz új Core 2 Duo és Core 2 Extreme processzoraival; ezek a processzorok kezdetben 2.66 GHz és 2.93 GHz órajelen futnak majd. Futószalagjuk rövidebb lesz, s az architekturális optimalizációk mellett nagy, osztott L2 cache-sel rendelkeznek majd. Az első teszt: Conroe vs. FX-62 részletei…

Core 2 Duo E6400 3.33 GHz-en

56%-os tuninggal az E6400 a király!

Mindenki elvárja, hogy a százazrekért vásárolt PC-je jól teljesítsen, ha nem is mindenki engedheti meg magának a drága gépek beszerzését. Az Intel ajándéka számunkra a fele cache-sel szerelt Core 2 Duo processzor, harmadolt árért. A lényeg az tehát, hogy az Allendale-magos (E6300 és E6400) Core 2 Duo-k olcsó modellek, csökkentett frekvenciával és 1066-os (266 MHz) FSB-vel, így tekinthetjük akár a Celeron utódjának is.

Az olcsóbb processzorok korábban is jól tuningolhatók voltak, aminek oka, hogy ezek is ugyanabba a processzorcsaládba tartoznak, ugyanúgy készítik őket. Minden wafer (ostya) néhány száz processzort jelent, amelyek a funkcionalitásteszt után valódi termékekké válnak. Az, hogy egy mag Core 2 Duo E6500 vagy E6700 lesz, leginkább azon múlik, hogy milyenek a vásárlói igények. A belépő szintű modellek ugyanolyanok, mint a felső kategóriás modellek, így nagy tuningpotenciál rejlik bennük. A belépő szintű Core 2 Duo esetében a hiányzó cache-t (2 MB, 4MB L2 cache helyett) nem leszünk képesek pótolni, de az órajel megemelése biztosan sikerül majd. Vajon segít ellensúlyozni ez a cache-deficitet? Mit várhatunk egy tuningolt Core 2 Duo-tól? Core 2 Duo E6400 3.33 GHz-en részletei…

Xeon Woodcrest vs. Opteron

A Woodcrest képes megtörni az Opteron dominanciáját?

A mai nap fordulópont az Intel életében. A jó profit és a folyamatos cikkezés ellenére a cég neve az utolsó 18 hónapban kissé megkopott. Az AMD processzorokkal összehasonlítva a Pentium és a Xeon vonalak rendszerint hőtermelésben és fogyasztásban emelkedtek ki. Beletelt egy időbe, amíg ezek a hátrányok a piaci részesedésben is tükröződni kezdtek. De amikor mindez megtörtént, a részvényesek nem voltak túl boldogok. Az Intelnek lépnie kellett. Gyorsan.

A Core 2 mikroarchitektúra a fentiek ellensúlyozására született – néhány hónapnyi kemény munka után az Intel mindent helyrehozott. A mai processzorokat gyorsabbnak és hatékonyabbnak ígérik, mint az ellenlábas termékei. A Xeon szerverprocesszor most indul, a Core 2 Duo asztali és notebook változatai pedig majd csak később. Xeon Woodcrest vs. Opteron részletei…

Kétmagos AMD platform 54 W fogyasztással

Zöld gép: Kétmagos AMD platform 54 W fogyasztással

A gyártók egyre inkább meg akarnak felelni a ROHS “zöld” komponesekre vonatkozó előírásainak, így a fogyasztás és a teljesítmény viszonya végre a felhasználási környezet figyelembe vételével választható ki. Ha ugyanis az 1000 W körüli tápegységek lesznek majd általánosak, könnyen előfordulhat, hogy a számítógépnek nem lesz elegendő egyetlen áramhálózati csatlakozás!

Ha pedig a cégek által használt számítógépek százaira vagy akár ezreire gondolunk, világossá válik, micsoda pazarlást jelent a megnövekedett villanyszámla. Számunkra pedig a hőtermelés jelenti a legnagyobb problémát, hiszen a hűtés megkerülhetetlen feladattá válik. Ez a hő eltiporja az apróbb rendszereket, a így hatékonyság egyre fontosabbá kezd válni a más célokat kitűző HTPC-k és mobil gépek esetében. Az Intel mobil processzorai méltán vívták ki a HTPC-fanatikusok tiszteletét, s a VIA is hasonlóan ismert Epia csipjeiről, amelyek autóban vagy gitárokban használhatók. Az AMD azonban eddig csendben maradt. Kétmagos AMD platform 54 W fogyasztással részletei…

Közepes árú PCI Express-es grafikus kártyák párbaja

Melyik a legjobb középkategóriájú kártya?

Ha videokártya vásárlására kerül a sor, megjelenik egy széles körben elfogadott lélektani határ: nagyjából $200 dollár körül. Ez a szegmens korábban a GeForce2 MX területe volt, ami az első “költségkímélő” kártya volt, a GeForce2 GS butított változataként. Azóta számos kártya követte az “erőgép a tömegeknek” hagyományt, köztük a GeForce 4Ti 4200, a Radeon 9500 PRO és a GeForce 6600 GT is.

A legújabb kártyák közül ide tartozik az Nvidia GeForce 7600 GT is. Már kiadása pillanatában kellemetlen helyzetbe hozta versenytársát, az ATI Radeon X1600 XT-t. A 7600 GT nem akadt igazi kihívóra, amíg az ATI ki nem adta a Radeon X1800 GTO-t, s egyúttal csökkentette a Radeon X850 XT árát. Közepes árú PCI Express-es grafikus kártyák párbaja részletei…

A GeForce 8800-hoz a leggyorsabb CPU való

A piac olyan gyorsan fejlődik, hogy aki tartani akarja a lépést, folyamatos fejlesztésre kényszerül. Ugyanez igaz a THG-re is: folyamatosan frissítenünk kell a használt hardvereket, hogy a tesztek eredményei jók legyenek. Ha a leggyorsabb platformmal teszteljük a videokártyát, akkor nem áll utunkban semmi, ami lelassítaná a tesztelendő komponenst. Azonban korábbi tesztjeinkhez hasonlítható eredményekkel is szolgálnunk kell; a (GeForce 8800GTX és GTS kártyákat az Intel Conroe platformjával teszteltük, míg 2006. többi modelljét egy AMD Athlon FX-60 platformmal.

A jövőbeni cikkek érdekében ugyanezeket a teszteket futtattuk egy Intel Core 2 Extreme X6800 rendszeren. Tudjuk, hogy az eredmények lényegesen különbözőek lesznek, éppen ezért külön cikkben elemezzük majd az AMD-ről Intel-re váltás előnyeit. A konklúzió azonban mindenképpen ugyanaz: extrém processzorra van szükség a következő generációs grafikához.

Interop Las Vegas Ismertető

Május eleje van, így itt az idő a megszokott éves ceremóniára; ez lenne az Interop Las Vegas. Igaz, hogy a show többnyire a vállalati szintű hálózati megoldásokra koncentrál, azonban biztos vagyok benne, hogy találok majd érdekes dolgokat a kisebb hálózatok tulajdonosainak is. Íme egy rövid összefoglalás a bejelentésekről és hírekről.

Netgear belép az SSL VPN piacra az új, olcsó SSL312 ProSafe SSL VPN Concentrator 25 modelljével. A gyártó állítása szerint ez “egy megfizethető és megbízható” SSL VPN megoldás, aminek nincsenek liszenszbeli korlátja, s akár 100 felhasználó kezelésére is képes. A termék biztonságáért az SSLv3 és a TLSv1.0 felel, az AES-256 algoritmus segítségével.

Az SSL312 magában foglal 10/100 Ethernet portokat, de egy konzol portot is a távoli menedzselhetőség kedvéért. Emellett a webes felület automatikusan kiüríti a a cache-t, miután a kliens munkamenete lezárult. A Netgear jelmondata szerint: “jól definiált intézkedések meghatározása, konfigurációs eszközök, naplózás és hibaellenőrzés”.

Az SSL312 2006 harmadik negyedévében lesz elérhető, listaára $545 dollár. Az is említésre méltó, hogy a Netgear idén ünnepli 10-edik születésnapját, ezért előáll első gigabites, menedzselhető és stackelhető switcheivel.

SMC Networks nem rendelkezett saját kiállítófülkével, de találkozókat szervezett a “négy szint a gigabites switchek terén” bemutatására. A szintek – Nem menedzselhető, Intelligens, SMB Menedzselhető és Vállalati Szintű Menedzselhető – arra hivatottak, hogy kiszélesítsék az ár / teljesítménybeli lehetőségeket az SMB-t használó vállalati felhasználók számára.

Az SMC a portonkénti árat $12-$15 dollárra saccolja a nem menedzselhető, $13-$16 dollárra az intelligens, $30 dollárra a gigabites SMB esetében, míg a $100 dollárra a vállalati szintű megoldás kapcsán.

A Netgear-hez hasonlóan a D-Link is lefelé tör a piacon. Ők is az Interop-on jelentik be első iSCSI rendszer-egy-csipen tárolóikat. A D-Link xStack Storage family magában foglalja a DSN-3200 és a DSN-3400 modelleket is.

Mindkettő maximum hat terabájtnyi adat tárolására képes, összesen 15 SATA diszkkel. Emellett 512 MB rendszermemória és 4GB akkuról üzemelő cache is társítható melléjük. Mindkettő 3U magas 19″-os házban van, interfésze pedig iSCSI, támogatva a 0, 1, 1+0, 5 és 7 RAID módokat. A DSN-3200 nyolc 1GbE réz porttal rendelkezik, a DSN-3400 pedig egy 10GbE optikai porttal.

Terratec DMX 6Fire 24/96 vs. Sound Blaster Audigy Platinum

Bevezetés

A DMX 6Fire 24/96-ot és a Sound Blaster Audigy Platinum-ot is elsõsorban zenészek számára készítették; olyanoknak, akik a lehetõ legtöbbet akarják kihozni PC-jükbõl anélkül, hogy egész vagyonokat költenének el a felszerelésre. Természetesen vannak olyan professzionális kártyák, amelyek szinte tökéletesek, ám ezek ára általában meghaladja egy jobb PC árát. A DMX 6Fire és az Audigy Platinum számos olyan funkcióval és multimédiás képességgel is bír, amit hiába keresnénk a specializáltabb kártyákon. Terratec DMX 6Fire 24/96 vs. Sound Blaster Audigy Platinum részletei…

Végre! – Hardveres MPEG-4 dekóderkártya

MPEG-4 filmek a régi gépeken is

A legtöbb filmkedvelõ jól tudja, hogy MPEG-4, vagy DivX filmek élvezhetõ lejátszásához bizony elég erõs processzorra van szükség. Mi értelme órákat, sõt napokat tölteni egy film letöltésével, ha a végén nem is tudjuk rendesen megnézni? Nem mindenki vehet igazán erõs PC-t! Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy egy DivX film lejátszása közben egyetlen képkocka sem marad ki, legalább egy 800 MHz-es AMD Athlon, illetve 733 MHz-es Intel Pentium III processzorral kell rendelkezzünk. Ennek hiányában többször találkozhatunk torz képekkel, illetve képhibákkal, különösen, ha egy igazán mozgalmas jelentrõl van szó. Egy jó akciófilm során elég sokszor elõkerülhet mindez. Végre! – Hardveres MPEG-4 dekóderkártya részletei…

ATI Radeon X1950XTX: a RAM forradalma

Az EDO DRAM-tól a GDDR4-ig

A számítógépes grafika teljesítményének növelése mindig is művészet volt, s számos lehetőség is kínálkozott a fejlesztők számára. Az utóbbi években egyre erősebb grafikus processzorok jelentek meg, egyre több pixel futószalaggal. Megjelent a fragmentált kialakítás, például az ATI Radeon X1000 sorozattal; voltak próbálkozások arra nézve is, hogy két- vagy négy kártya működjön együtt.

Idézzük fel most a számítógépes grafika történelmét. Nagyjából 10 évvel ezelőtt kezdett teret nyerni a 3D grafika. Az EDO (Extended Data Out) memóriák ára csökkenni kezdett, így a kártyákat készítők számára is lehetővé vált a beépítésük.

A következő lépés az volt, hogy fel kellett készíteni a szoftvereket az új hardver használatára. Sok API jelent meg, amelyek azóta is fejlődnek, ahogy a mérnökök és programozók agyában új gondolatok fogannak. ATI Radeon X1950XTX: a RAM forradalma részletei…