Végre! – Hardveres MPEG-4 dekóderkártya

MPEG-4 filmek a régi gépeken is

A legtöbb filmkedvelõ jól tudja, hogy MPEG-4, vagy DivX filmek élvezhetõ lejátszásához bizony elég erõs processzorra van szükség. Mi értelme órákat, sõt napokat tölteni egy film letöltésével, ha a végén nem is tudjuk rendesen megnézni? Nem mindenki vehet igazán erõs PC-t! Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy egy DivX film lejátszása közben egyetlen képkocka sem marad ki, legalább egy 800 MHz-es AMD Athlon, illetve 733 MHz-es Intel Pentium III processzorral kell rendelkezzünk. Ennek hiányában többször találkozhatunk torz képekkel, illetve képhibákkal, különösen, ha egy igazán mozgalmas jelentrõl van szó. Egy jó akciófilm során elég sokszor elõkerülhet mindez. Végre! – Hardveres MPEG-4 dekóderkártya részletei…

ATI Radeon X1950XTX: a RAM forradalma

Az EDO DRAM-tól a GDDR4-ig

A számítógépes grafika teljesítményének növelése mindig is művészet volt, s számos lehetőség is kínálkozott a fejlesztők számára. Az utóbbi években egyre erősebb grafikus processzorok jelentek meg, egyre több pixel futószalaggal. Megjelent a fragmentált kialakítás, például az ATI Radeon X1000 sorozattal; voltak próbálkozások arra nézve is, hogy két- vagy négy kártya működjön együtt.

Idézzük fel most a számítógépes grafika történelmét. Nagyjából 10 évvel ezelőtt kezdett teret nyerni a 3D grafika. Az EDO (Extended Data Out) memóriák ára csökkenni kezdett, így a kártyákat készítők számára is lehetővé vált a beépítésük.

A következő lépés az volt, hogy fel kellett készíteni a szoftvereket az új hardver használatára. Sok API jelent meg, amelyek azóta is fejlődnek, ahogy a mérnökök és programozók agyában új gondolatok fogannak. ATI Radeon X1950XTX: a RAM forradalma részletei…

MPEG-4 az új Flask 4.1-gyel: Közel DVD minõség.

Az új Flask 4.1/DivX 4.01 Codec

20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az MPEG-4-es videók készítése szinte már kultikussá vált. Világszerte több százezren konvertálják DVD filmjeiket a helytakarékos MPEG-4-es formátumba, s így azok már két (egy) CD-n is elférnek. Számtalan internetes fórum kínál jobbnál jobb tippeket a legoptimálisabb beállításokra, hogy a legjobb minõséget hozhassuk ki egy adott bitrátából. A film átkonvertálása nem törvényellenes mindaddig, amíg azt terjeszteni nem kezdik – például az Interneten keresztül. A szenvedélyes videokamerások csoportja a másik olyan tömörülés, amelyik sokat vitázik az MPEG-4 tömörítés hatékonyságáról. A modern DV kamerák tulajdonosai (DV videó, 3,6 MB/s) a nyaralásról készített felvételeiket átmásolják PC-ikre, ahol a filmet megvágják és végleges formába öntik. Miután ez megtörtént, mentik a felvételeket – MPEG-4 tömörítéssel, teljes PAL felbontásban (750×576 képpont). A barátok és ismerõsök álla hangosan koppan a földön, amikor meglátják, hogy a vakációról készült film ilyen képminõségben sem foglal többet, mint 1 CD. Egyetlen CD korongra 65 percnyi, kiváló minõségû film fér, ráadásul sztereó hanggal!

MPEG-4 az új Flask 4.1-gyel: Közel DVD minõség. részletei…

Creative Labs Audigy 2: PC-s Prima Donna!

Bevezetés

A Creative Labs mindent megtesz azért, hogy megõrizhesse a hangkártyák piacán elfoglalt vezetõ szerepét. Mivel a konkurencia sosincs túlságosan lemaradva, a Creative Labs mérnökei sosem „dõlhetnek hátra” elégedetten. Az Audigy 1 az EAX Advanced HD révén a 3D-s hangzás terén erõsített igazán, ám az ASIO driverek megjelenése a professzionális szegmensen kívül is jelentõs lépés volt, ráadásul a tervezõk már ekkor is tettek egy – meglehetõsen bizonytalan – lépést a 24 bit/96 kHz irányába. Egy évvel ezután, itt az Audigy 2, ami képes magabiztosan meggyõzni a fogyasztókat arról, hogy e technikáknak manapság már a mainstreamben a helye. Creative Labs Audigy 2: PC-s Prima Donna! részletei…

VGA Slágerlista Mindenkinek!

Átfogó VGA slágerlistánkkal 2002 óta folyamatosan jelentkezünk, a legújabb változat viszont minden eddiginél átfogóbbra sikerült. Ma az összes egykártyás, PCI Express-es ATI és Nvidia megoldás szerepel a kínálatban. Az egyetlen kártya, ami még nem szerepel benne, az ATI vadi új Radeon X1950XTX-e, mivel szeptember közepéig még nem lesz kapható. A kétkártyás megoldások is helyet kapnak majd a listában, s az AGP-s változatokból sem lesz hiány.

Az Nvidia GeForce 6800GS és 6800XT kártyákat már nem lehet kapni, így ezek nem szerepelnek a listában. Mostanában mindenki a GeForce 7 sorozatra tekint. Ha valaki mégis ilyesmire adja a fejét, 6800 GT alatti teljesítményre számítson. VGA Slágerlista Mindenkinek! részletei…

Két diszk jobb mint egy: Thecus YES Box N2100

A napokban tréfált meg egy diszk. A probléma első jeleit néhány I/O hiba jelentette a naplófájlban; aztán, amikor adatmentést akartam készíteni, a diszk egyszerűen nem válaszolt – teljesen megdöglött. Már korábban megtanultam a leckét a mentések fontosságáról, így az összes fontos adatom biztonságban volt – noha kevésbé fontos adataim, mint néhány könyvjelző, konfigurációs beállítások, sajnos odavesztek.

De végül is ez az élet rendje: a diszkek időnként elhaláloznak. Az enyém viszont még csak másfél éves volt, így a garancia sem járt még le – ez persze mit sem ér, ha odavesznek adataink. Ha pedig egy másik diszkre mentünk, akár az is elromolhat. Mit tehetünk akkor?

Egy ideje használok már egyedi rsync-alapú szkripteket, hogy tükrözzem adataim két független NAS-ra a LAN-omon. Ezáltal, ha az egyiknek vége, még mindig ott a másik. Ezzel nincs is semmi gond, azonban a folyamat egyáltalán nem mondható transzparensnek vagy valós idejűnek. Kell lennie jobb megoldásnak – és van is. Ebben a cikkben egy olyan NAS-eszközt veszünk szemügyre, ami automatikusan képes minderre: a RAID-es, Gigabites Thecus N2100-at.

A Hitachi 7K1000 Terabyte-os Merevlemeze

2007 Március 16.-án az UPS házhoz hozott nekünk egy küldeményt a Hitachi-tól, amire már hetek óta vártunk. A dobozban a világ első 1 terabyte-os (1 TB) merevlemeze lapult: a Deskstar 7K1000.

Az új háttértároló egy mérföldkő a Hitachi-nak és az összes merevlemez gyártónak. Nemcsak, hogy ez az első 1000 gigabyte-os merevlemez – amivel a Seagate-et is leelőzte a Hitachi -, de több újítás is található benne. A SATA II interfész mellett, ez az első merevlemez, ami 32 MB cache-el büszkélkedhet, és ez a Hitachi első 3.5″-es meghajtója, amiben a függőleges mágneses rögzítés (PMR) technológiát alkalmazzák. A gyártó már használta ezt a technikát a Travelstar 5K160 családnál, de PC-kbe szánt merevlemezeknél még sose. A Hitachi leírásában több olyan tulajdonságot találunk, ami növeli a megbízhatóságot, és csökkenti a fogyasztást.

Hogy elérjék az 1 TB-os tárterületet, a Hitachi-nak meg kellett növelnie az adatsűrűséget a tányérokon. Az előd Deskstar T7K500, 3 tányérral működött, és mindegyikre nagyjából 166 GB adat fért, míg az új 7K1000 5 tányérral működik, és mindegyiken 200 GB adatot tárol. A Seagate jelenleg a tervezett 1 TB-os merevlemezét 4 tányérral szeretné megoldani. A Hitachi már gyártott 5 tányérral szerelt merevlemezt régebben is, és ez egy eléggé megszokott megoldás a vállalati szférában használt háttértáraknál. Igaz, hogy a merőleges rögzítési technológia lehetővé teszi, hogy sokkal több, mint 200 GB adatot tároljunk egy tányéron, a Hitachi mégis úgy döntött, hogy konzervatív módon inkább a biztosra megy.

Igaz, hogy az 1 TB-os kapacitás verhetetlen és nagyon vonzó lehet a rajongók számára, de mi azért kipróbáltuk, hogy hogyan is teljesít a konkurenciával szemben: a Samsung 500 GB-os T166-ja gyors adatátvitelt biztosít alacsony áron, míg a Seagate 750 GB-os Barracuda 7200.10-e már bizonyította, hogy jó választás. Ajánljuk, hogy nézzétek meg az Interaktív HDD Táblázatunkat, hogy összehasonlíthassátok több mint 30 modell tulajdonságait.

2.5″-os diszkek a Toshiba és a Western Digital kínálatában

A 2.5″-os notebook diszkek nem képesek a 3.5″-osokkal felvenni a versenyt, mégis arany középutat jelentenek az 1.8″-os diszkekhez képest, amelyek az ultrahordozhatóságot szolgálják (gondoljuk az iPod-ra). Tény viszont, hogy az utóbbi években a 2.5″-osok fejlődtek a legtöbbet.

A merevlemezek teljesítménye továbbra is szák keresztmetszetet jelent a notebookok esetében, hiszen a többi komponens elérte egy asztali PC szintjét. A 2.5″-os modellek kompromisszumot jelentenek tehát méretük és fogyasztásuk miatt; a PMR technika következtében pedig egyre gyorsabbakká is is válhatnak. Biztosan nem érik utol a 3.5″-osakat, mégis érdemes figyelemmel kísérni fejlődésüket.

Az asztali vonalon van már750 GB-os modell is, a notebookok piacán viszont még a 200 GB-os határ sincs áttörve. Október közepén teszteltük a Fujitsu MHV2200BT modellt, ami 200 GB-ot nyújtott 2.5″-ba sűrítve. A probléma az volt, hogy magassága átlépte a 9.5 mm-es határt, így szabványos notebookokba nem volt használható.

Most viszont megérkezett a Toshiba MK2035GSS, ami szabványos méretben nyújt 200 GB-ot. Míg a Toshiba főleg az 1.8″-os és 2.5″-os modellekkel alkot maradandót, addig a Western Digital a 3.5″-os piacon tündököl. A Western Digital most újra a 2.5″-os vonalat erősíti, 120 GB-os modelljével.

Jobb a Bensley az AMD Hypertransport Platformjánál?

Amint korábbi Intel Bensley platform indítás előtt című cikkünkben írtuk, a Blackford vagy a Glidewell chipsetek két fő innovációt hoznak a korábbi Lindenhurst platformhoz (E7520/E7320 chipsetek) képest. Dual independent buses (DIB) lesz mindkét processzorhoz, illetve egy négycsatornás memóriavezérlő is, ami fully buffered DDR2 DIMM-ekkel (FB-DIMM) dolgozik.

Elméletben a kétmagos Xeon-ok és a Blackford MCH északi híd közötti DIB (FSB1066) gyorsabb kell legyen, mint az AMD Hypertransport interfész 400 MHz-es DDR órajellel. A Blackford memória-sávszélessége egészen 17 GB/s-ig növelhető, köszönhetően a négycsatornás vezérlőnek, ami 2.5x annyi, mint a korábbi Intel Lindenhurst platformé; viszont a késleltetések várhatóan növekedni fognak. Az alaplap adatutakra vonatkozó előköveteleményei az MCH és az új FB-DIMM-ek között is kevésbé komplikáltak. Tehát több memóriát lehet tenni az egyszerűbb alaplapokba.

A Pentium EE 3,73 GHz-et sajtol ki a NetBurst technológiából

Az Intel mostanában dobta piacra új Pentium processzorát, ami az AMD Athlon 64 elleni küzdelem fokozását szolgálja. Az új Extreme Edition, ami egészen április első hetéig még nem lesz kapható, az Intel első olyan processzora, ami 65 nm-es gyártási eljárással készül, s a kétmagos Presleren alapul.

Mint korábban hírt adtunk róla, az Intel Pentium D 900 és az Extreme Edition 955 már kétmagos architektúrák. A Presler volt az Intel első többmagos processzora a desktop vonalra, ami két Cedar Mill 65 nm-es magot tartalmaz, egyetlen LGA 775 tokozásban.

A processzor piacra dobása az Intel történetének egy érdekes szakaszában történik. A tavaszi Intel Developer Forum nevű rendezvényen (a hónap elején) az Intel számos technikai adatot hozott nyilvánosságra az eljövendő Core Duo desktop processzoráról (Conroe). A látogatók megnézhették a rendszereket, s még teszteket is futtathattak rajtuk. Sok publikáció kapott az alkalmon, és máris elkezdték összehasonlítani a Conroe demó rendszereket a túlhúzott Athlon 64 FX-60 gépekkel annak ellenére, hogy mindkettőt az Intel szerelte össze és telepítette. Így természetes, hogy mi inkább saját tesztjeinknek hiszünk inkább.

Jelenleg úgy fest a dolog, hogy a Conroe az AMD Socket AM2 érkezése után kerül piacra.

A Conroe architektúrával szemben az elvárás az, hogy az Intel alapú megoldások számára alapot teremtsen az elkövetkezendő néhány évben – ez a teljes átállás számunkra is érdekes lehet. Elvárásaink szerint azonban az élmezőnyben nem lesznek nagy változások, egészen késő nyárig. A köztes időben pedig az Intel NetBurst – vagy más szóval a Pentium család – szolgál majd az Intel zászlóshajójaként. Igaz ugyan, hogy az Intel Extreme Edition processzorok akár 1000 dollárt feletti összegbe is kerülhetnek – ami kétségtelenül számos felhasználónak megfizethetetlen árat jelent.