Vajon visszavághat az AMD 65 nm-es magja?

Vajon visszavághat az AMD 65 nm-es magja?

AMD: Windsor helyett Brisbane

2006. december 5-én az AMD bejelentette az első 65 nm Athlon 64 X2 processzorát, mely egyelőre OEM kiszerelésben és a rendszer integrátorok elérhető. Bár a sajtó a bejelentés után kis idővel világszerte kapott az Athlon 64 X2 5000+ 65 nm processzorból mintapéldányokat, az AMD nem verte nagy dobra ezt az indulást. Annak ellenére, hogy a boltok polcain még nem nagyon találhatunk a 65 nm-es Athlon 64 X2 processzorból, úgy gondoltuk ideje, hogy egy kicsit tüzetesebben átnézzük ezt az új modellt. Ugyanazok a kérdések izgatnak minket, mint titeket. Mennyivel hatékonyabb a 65 nm-es változat? Jobban lehet-e tuningolni? Inkább a 65 nm-es változatot válasszuk-e a 90 nm-es helyett? Keressük meg együtt a válaszokat.

Az AMD megpróbált annyi pozitív reklámot készíteni, amennyit csak lehet a 4×4 Quad FX dual-socket platformjának a bemutatójával és a 65 nm-es négy magos Barcelonára épülő quad-socket szerver rendszer publikus demonstrációjával, mivel a cég jelenleg megpróbálja beérni az Intelt. Ez egy természetes folyamat ebben az iparban, mivel az AMD is közel két évig volt a favorit szerepében. A „felzárkozás” csak annyit jelent, hogy az Intelnek van jelenleg az újabb processzor architektúrája – a Core mikro architektúra szemben az AMD64-vel, ami több mint két éves – és fejlettebb 65 nm-es gyártási eljársát használ 300 mm ostyákon. Ezáltal az Intel gyorsabb és hatékonyabb processzorokat gyárthat, és magasabb példányszámban.

Az hogy az AMD hátrébb van nem jelenti, hogy minden processzor tehcnológiában és képességben le van maradva. Ha a teljes platformot nézzük, akkor az AMD és az Intel fej-fej mellett vannak a modern két magos megoldásokat tekintve, 64-bites támogatás (bár manapság ez senkit nem érdekel), virtualizációs technológia (bárcsak lenne egy közös virtualizációs platfrom mindenkinek) és energia spóroló technikák, mint a Cool’n’Quiet (AMD), vagy a SpeedStep (Intel). Ha az energia hatékonyságot is figyelembe vesszük, akkor az AMD-nek még mindig megvan az előnye, mivel a DDR2 vezérlője nem a chipset része, hanem be van építve a processzorba. Emiatt, bár az Intel Core 2 Duo kevesebbet fogyaszt, mint az AMD Athlon X2, ha az alaplapi komponensekkel képzett átlagot nézzük, akkor megint egy szinten van az Intel és az AMD.

Most, körülbelül egy éve, hogy az Intel beindította a 65 nm-es gyártást, az AMD bemutatta az első 65 nm-es processzorát. Ez a lépés nemcsak a kisebb és hatékonyabb processzorok gyártásához elengedhetetlen; az átállás során az AMD a szilícium lapkák átmérőjét is megnövelte 200 mm-ről 300 mm-re. Emiatt gyakorlatilag megduplázta a kibocsátást, ha összehasonlítjuk a 200 és a 300 mm-es ostyákat. A 2007 közepére várható négy magos CPU-k szempontjából mind a nagyobb lapméret, mind pedig a kisebb struktúra fontos tényező. Az Intellel ellentétben az AMD egy egy-lapos monolitikus négy magos processzort kíván bemutatni – az Intel Core 2 Quad két Core 2 Duo „Woodcrest” processzor egy lapkára ültetése és egybe csomagolása.

Négy új Athlon 64 X2 modell van jelenleg az árlistán 4000+ és 5000+ számozás között, de a kisebb és FX változatok is érkeznek nemsokára, melyeket kicsit később mutatnak majd be. Ez világossá teszi, hogy az AMD képes kiszolgálni a nagyközönséget, de nem biztos, hogy magasabb órajelű verziókat is a piacra tud dobni, hogy visszavágjon az Intelnek. A 65 nm-es Brisbane magot egyelőre a 90 nm-es Windsor mag középtávú helyettesítőjének kell tekinteni.