A zeolit ásvány tudományos meghatározása

A zeolit ásvány tudományos meghatározása

Mi is valójában a zeolit? A zeolit az alumínium-szilikátok legfontosabb ásványcsoportja, ami nagyon népszerű a gyűjtők körében, de ipari és mezőgazdasági célokra is gyakran használják. Az ásványcsoport elnevezése egy Alex Cronstedt nevű svéd származású minerológustól ered, aki a vizsgálatai közben azt tapasztalta, hogy az ásvány hevítésre úgy viselkedik, mintha forrna.

A név a görög zein (=forrni) és litosz (=kő) szavak összetételből származik. Ezek a ritka, gyönyörű és összetett ásványok vulkanikus kiömlési kőzetek hólyagos üregeiben keletkeznek. A zeolit az agyagásványokhoz hasonlóan főleg nátrium-kalcium-aluminoszilikátok, amelyek térszerkezete tágas, üreges, porózusos, úgy is jellemezhetnénk őket, mintha egy megszilárdult szivacsot vizsgálnánk. Az üregei, csatornái biztosítják azt a lehetőséget, hogy azokban különböző molekulák, vegyületek le raktározódjanak.

Ezekben az üregekben természetes körülmények között leginkább víz található, mely főleg kisebb mennyiségben kémiailag van kötve, és ez a víz a csatornákból, üregekből melegítés hatására eltávozik. Az ilyen vizet veszített zeolit képes a levegőből újra vizet felvenni, miközben a hőmérséklete néhány Celsius fokot megemelkedik.

Ezen zeolitok nemcsak vizet, hanem más molekulákat, kationokat is képesek megkötni. A rácsban elhelyzekedő alumínium, biztosítja azt, hogy a például a létfontosságú elemek a cink, a réz, a vas, a mangán stb. megkötődhessenek, melyek a későbbiekben a takarmányokban az állatok, a talajokban a növények számára hozzáférhetővé válnak, így a mikroelem-nyomelem pótlásban fontos szerepet játszanak.