Négy MicroATX alaplap Core 2 alá
Ha az árlistákat böngésszük, legalább 20-30 különböző alaplapot találunk, ami illeszkedik a kiválasztott processzorhoz. De vajon melyik a legjobb?
Vannak különbségek a körítés, az interfészek, a tuningpotenciál és a monitorozási képességek terén, de az internetes frissítési lehetőségeket tekintve is. A legfontosabb kérdés vásárlás előtt, hogy normál ATX vagy MicroATX modellre vágyunk. A nagyobb alaplapok több bővítőkártya számára kínálnak helyet, míg a MicroATX-es modellek pénzt és helyet takarítanak meg, így kisebb házakba is betehetjük őket.
Teljesítmény tekintetében nincs különbség az ATX, MicroATX, BTX, MiniITX vagy más szabványok között, ha ugyanazt a chipsetet alkalmazzák. A MicroATX-es alaplapokat mégis gyakran lebutítják, hiszen alacsonyabb árszegmensben kell helytállniuk. Nem véletlenül, hiszen a MicroATX-es alaplapok többnyire az üzleti célú gépekbe kerülnek, amelyeket nagy mennyiségben értékesítenek.
A MicroATX-es alaplapok ezért tipikusan nem alkalmazzák a gyors chipseteket, de nem kínálnak két videokártya slotot vagy sok memória- vagy bővítőslotot sem. A chipset többnyire integrálva tartalmazza a grafikát, ami a rendszermemória egy részére támaszkodik. Ez tehát nem alkalmas komoly 3D-s alkalmazások vagy játékok futtatására, de multimédiára és irodai alkalmazásokra annál inkább. Ez a kulcsa az alacsony fogyasztású rendszerek építésének is, hiszen az integrált grafika fogyasztása messze áll a külön kártyák 30-150 W-os fogyasztásától.
Irodai vagy multimédiás felhasználásra ajánlottak a most bemutatandó Asus, Foxconn, Gigabyte és MSI modellek. Minden szükséges elemet tartalmaznak a SATA-csatolótól a gigabites Ethernetig; hangrendszerük átlagos, s legalább két 32 bites PCI slottal is szolgálnak az USB 2.0 portok mellett.
Ha az integrált grafika később kevésnek bizonyulna, mindegyikük kínál x16 PCI Express slotot is, a megfelelő 3D-teljesítmény érdekében.